
Panka, a fekete tibeti terrier gy meslte el nekem megrkezsket:
"Indulunk? Hova?
Jaj, mr megint abba a plh-dobozba kellett lni, ami fura hangot ad s halad.
Nem tudom, mirt szeretik azt a ktlbak. Meleg is, bds is...
Lefekdtem ell az vezetls melletti lsen. Mr aludtam is. Pedig izgultam, hova megynk.
Killtsra? Kirndulunk? Csaldot ltogatunk?
Azutn megrkeztnk. Zuhogott az es, ahogy csak zuhoghatott. Nem tudtam, hogy fogunk kiszllni?
Valaki odalpett a kocsihoz, ksznt nekem...finom szaga volt. Kiemelt s lben bevitt a tet al.
Kzben szpen beszlt hozzm.
Egy garzsba jutottunk. Ott lpcsk. Felmentnk. rdekes szagokat reztem.
Jaj, mennyi kaja. Gyorsan ettnk belle.
Volt itt kt msik kutya, Fehrek, szpek. Csibe s Babuci.

Csibe mellnk lpett s biztatott: 'Akartok maradni?' A msik kutya tvolabbrl szemllt minket.
Az idsebbik hlgy azt mondta Zso-dinak: 'Te Panka vagy. Olyan Panks...'

'Akkor marad?' - krdezi a Mamma (nla szlettnk).
'Krem, figyelne rm valaki? Ha ittmaradunk, nem lehetne, hogy mind a ketten?' - krlelte Zsanka ket. 'Nem szeretnk Panktl is elszakadni. Olyan rossz, hogy a tbbi testvrem mr nincs velem.'
'Dehogy' - mondta a fiatalabbik hlgy - 'mind a kett marad'.
Egy nagy k grdlt le a szvemrl. Mgis egyttmaradunk.
'Gyertek ki, nzztek meg a birodalmatokat' - szlt hozznk j gazdnk.

s mi futottunk.

Ez igen, j nagy. Lesz vele dolgunk, ha meg akarjuk vdeni.

Mert megvdjk, az biztos.
Hazarkeztnk."

Sajnos, Zsanka mr nincs velnk. Nagyon hinyzik.
|