
TCSK
2001-2004
Tcsk egy nagyon kicsi helyre bezrva lt sok trsval. Amikor a jbartunk elment, hogy vegyen egy kiskutyt, szinte odarobbant el. Felllt kt lbra, mintha csak mondta volna: „engem vigyl…” Amikor lelt, az lbe kapaszkodott. Nem volt vits, Tcsk volt az kutyja. Neki rendelte a sors.

Otthon Sutyival hamar megbartkoztak. Komoly s mly bartsg volt. Szerencsre jbartunkat is befogadtk, gy hrman voltak igaz bartok.
Tcsk nagyon vidm kiskutya volt, mindig bolondozott. Percekig tudott kt lbon llni, egyenes httal, egyenes derkkal. Szerette az olyan jtkokat, amiket ha megnyomott az ember, muzsikltak. Odavitte mindig a jtkait valakihez, a kezbe adta, hogy nyomja meg s flrebillentett fejjel hallgatta a zenjket.

Hrom hnapot lt azutn, hogy Sutyi meghalt. Csibe az utols este odaadta neki az egyik jtkt. Meghat volt a mozdulat, ahogy betette Tcsk mell a kosarba a kedvenc macijt, ami - ha megnyomta - azt mondta „I love you”. Csibe akkor mr tudta, amit mi a mai napig nem tudunk elfogadni…hogy Tcsk mr nem lesz velnk tbb. Elment Sutyi utn, s elvitte magval az "I live you" macit...

|